Számtalan szobanövényünk rejt olyan veszélyeket magukban, melyeket nem árt ismerni, legyen szó az allergiától a mérgező vegyületeken át a különböző sérülésekig.
Az allergiára hajlamosaknak érdemes legfőképpen vigyázni, de ez nem jelenti azt, hogy nem tarthatnak otthon allergén szobanövényeket. Csupán pár dolgot kell szem előtt tartaniuk:
A gondozáskor húzzunk gumikesztyűt, hogy elkerüljük az irritációkat, mivel egyes növényfajok bőrizgató anyagokat tartalmaznak. Ha kisgyermekek is laknak a házban, akkor mondjunk le a szúrós, tövises növényekről, egészen addig, míg a gyerekek fel nem nőnek annyira, hogy a veszélyeket megtanulhassák.
Csupán pár olyan növényfaj van, mely igen gyakori szobanövény, mégis mérgező. A diffenbachia ebből az egyik, de ide sorolhatóak a kutyatejfélék, a mikulásvirág, a szépcsalán, vagy a csodacserje. Mérgező nedvűek a kontyvirágfélék, a filodendronok, rákvirág és a kála. Hányást és hasmenést okoznak az amariliszfélék, nárciszok, hölgyliliom, és a szobaliliom (klívia), amennyiben megennénk őket. Tapintással érintkezve viszont nem vagyunk veszélybe.
Elsősegély mérgezés esetén:
Ha a gyermekünk lenyel a mérgező növényből egy darabot, forduljunk azonnal orvoshoz. Vigyünk magunkkal a növényből egy hajtásnyit, vagy írjuk fel pontosan a tudományos latin nevét. (Ez utóbbira azért van szükség, mert a magyar elnevezések nem minden esetben adnak pontos meghatározást, mivel egy-egy növénynek több magyar neve is van, míg latin neve csak egy van.)
Ha már panaszok is megjelentek, a beteget azonnal kórházba kell szállítani. Sok esetben egy alapos gyomormosás is elég szokott lenni, de ennek meghatározását bízzuk szakorvosra.
Amennyiben azonnali ellátásra nincs lehetőség, a hánytatás is segítően hathat.
A hiedelemmel ellentétben tejet ne igyunk, mivel a tej leköti a zsírban oldódó méreganyagokat, és tovább súlyosbíthatja a mérgezést.
A részletekben rejlik
Egyes növényfajok nem teljes egészében mérgezőek, sokszor csak egy részük az. A tiszafa esetében egyedül az arilluszos magköpeny a nem mérgező, míg az egész növény veszélyes. A burgonyafélék között a viszályvirág (Browallia), a brunfelzia (Brunfelsia), a díszpaprika (Capsicum), vagy a korallbokor (Solanum pseudocapsicum) teljes növénye mérgező, kivétel a burgonyánál a gumót (de a gumó is mérgező még zöld állapotában). Szobanövények között a klívia korallpiros bogyói is mérgezőek. A bogyók rosszullétet és hányingert okoznak.
A talajban lévő részek is lehetnek mérgezőek, mint például az őszi kikerics gumója, mely elfogyasztása életveszélyes!
Sérüléseket is szerezhetünk szobanövényeinktől: egyes pálmafélék igencsak fel vannak fegyverezve. Éles töviseik, tüskéik és szúrós levélvégeik a figyelmetlen hobbikertészet komolyan megsebesíthetik. A pálmák, agavék, aloék átültetésekor óvatosan járjunk el. Ugyanez igaz a kaktuszokra és a rózsákra is.
Az allergiára hajlamosaknak érdemes legfőképpen vigyázni, de ez nem jelenti azt, hogy nem tarthatnak otthon allergén szobanövényeket. Csupán pár dolgot kell szem előtt tartaniuk:
A gondozáskor húzzunk gumikesztyűt, hogy elkerüljük az irritációkat, mivel egyes növényfajok bőrizgató anyagokat tartalmaznak. Ha kisgyermekek is laknak a házban, akkor mondjunk le a szúrós, tövises növényekről, egészen addig, míg a gyerekek fel nem nőnek annyira, hogy a veszélyeket megtanulhassák.
Csupán pár olyan növényfaj van, mely igen gyakori szobanövény, mégis mérgező. A diffenbachia ebből az egyik, de ide sorolhatóak a kutyatejfélék, a mikulásvirág, a szépcsalán, vagy a csodacserje. Mérgező nedvűek a kontyvirágfélék, a filodendronok, rákvirág és a kála. Hányást és hasmenést okoznak az amariliszfélék, nárciszok, hölgyliliom, és a szobaliliom (klívia), amennyiben megennénk őket. Tapintással érintkezve viszont nem vagyunk veszélybe.
Elsősegély mérgezés esetén:
Ha a gyermekünk lenyel a mérgező növényből egy darabot, forduljunk azonnal orvoshoz. Vigyünk magunkkal a növényből egy hajtásnyit, vagy írjuk fel pontosan a tudományos latin nevét. (Ez utóbbira azért van szükség, mert a magyar elnevezések nem minden esetben adnak pontos meghatározást, mivel egy-egy növénynek több magyar neve is van, míg latin neve csak egy van.)
Ha már panaszok is megjelentek, a beteget azonnal kórházba kell szállítani. Sok esetben egy alapos gyomormosás is elég szokott lenni, de ennek meghatározását bízzuk szakorvosra.
Amennyiben azonnali ellátásra nincs lehetőség, a hánytatás is segítően hathat.
A hiedelemmel ellentétben tejet ne igyunk, mivel a tej leköti a zsírban oldódó méreganyagokat, és tovább súlyosbíthatja a mérgezést.
A részletekben rejlik
Egyes növényfajok nem teljes egészében mérgezőek, sokszor csak egy részük az. A tiszafa esetében egyedül az arilluszos magköpeny a nem mérgező, míg az egész növény veszélyes. A burgonyafélék között a viszályvirág (Browallia), a brunfelzia (Brunfelsia), a díszpaprika (Capsicum), vagy a korallbokor (Solanum pseudocapsicum) teljes növénye mérgező, kivétel a burgonyánál a gumót (de a gumó is mérgező még zöld állapotában). Szobanövények között a klívia korallpiros bogyói is mérgezőek. A bogyók rosszullétet és hányingert okoznak.
A talajban lévő részek is lehetnek mérgezőek, mint például az őszi kikerics gumója, mely elfogyasztása életveszélyes!
Sérüléseket is szerezhetünk szobanövényeinktől: egyes pálmafélék igencsak fel vannak fegyverezve. Éles töviseik, tüskéik és szúrós levélvégeik a figyelmetlen hobbikertészet komolyan megsebesíthetik. A pálmák, agavék, aloék átültetésekor óvatosan járjunk el. Ugyanez igaz a kaktuszokra és a rózsákra is.
